A Xiaomi Black Shark egy koncepció telefon, amelyik a gamer közönséget célozza meg. Mivel a mobilt a legfelső polcra pozicionálták, nem is lehet benne más, mint a legdurvább, Snapdragon 845-ös processzor, 8 GB RAM, 128 GB háttértár és egy speciálisan játékra tervezett, a telefonhoz illeszthető BT joystick. Az ára persze durva, 170-200.000 forintért kelleti magát a Xiaomishopban, de a magyar beszerzés minden előnyével – nincs további költség, magyar garancia és ügyfélszolgálat – egyetemben.
Árukeresőt fejlesztünk!Vásárlás előtt kattintsd meg az Itt megvásárolható gombot, így ingyenesen támogatod a fejlesztést. Részletek >>
A Xiaomi Black Shark kicsomagolása
Kicsit felrúgom a szokásos cikkírásra vonatkozó alapelveket, mert ez a telefon sem az, amit bele tudok illeszteni a szokásos mobilos repertoárba.
Egyrészt, a Xiaomi felirat sehol sem látszik a terméken, szerintem parázott a cég, hogy egy koncepciókészüléket illesszenek az arculatba, mert jaj, mi van, ha nem jön be. Bejött, nem is kicsit, ahogyan az Alienware-nek, vagy a Nubianak a Red Magic, a gamer telefon az új őrület.
Ami egy átlagos okostelefon kinézetét illeti, mindig szívom a fogamat, hogy mit írjak róluk. Hiszen például a Xiaomi Redmni Note 6 Pro egy átkozott Toyota, tökéletes, nincs semmi baja, de olyan rém unalmas a kinézet, hogy érdekeset nem tudok róla mondani. Ha pedig igen, mint mondjuk a kerámia hátlapos Mi MIX 2S-ről, akkor azt is agyonütik a jellegtelen fekete színnel.
Itt viszont pont ez a lényeg, hogy a fekete alapszínt dögös zöld betétek szakítják meg. Ilyen a Type-C töltőnyílás, a nagy zöld S a hátoldalon, a színátmenetes csík, amelyik körbefut, az erezett metálzöld “Shark mode” gomb, és így tovább. A szemfülesek kifejezetten érdekes részleteket is felfedezhetnek a tokozáson, például az él mentén az oldalsíkok befele dőlnek és hasonlók. Nem használnám rá a szép szót, inkább azt mondanám, hogy “badass”, vagyis agresszívan dögös.
Nem tudom a tartozékokat a “szokásos” jelzővel letudni, ugyanis jár hozzá egy – sajnos feláras – műanyag keret, amire egy Bluetooth-os joypadot lehet illeszteni, ezzel lehet megfelelően aprítani az ellent. Valójában persze ezt bármelyik BT gamepaddal megtehetném, de hát mégiscsak így autentikus a teszt. Sajnos nemcsak a “gamepad”, de az általam utált Type-C to jack átalakító is helyet kapott a csomagban, hiszen itt sincsen jack bemenet, vagyis vagy töltünk, vagy zenét hallgatunk. A tápegység 3 amperes, QC 3-as darab, és persze a szokásos leírás, SIM tű kombó is a dobozban lakik.
Ami az összeszerelési minőséget illeti, szavam nem lehet, meg is lepődtem volna, ha “kéccáért” recsegne vagy ropogna. A lecsapott éleknek köszönhetően viszont nagyon kellemes kézben tartani, egyáltalán nem csúszott ki a kezemből és kellően vékony is. Az ujjlenyomat-olvasó a második legjobb helyre került, sajnos nem a hátlapon van, hanem elöl, ahogy én nem szeretem, cserébe nagyon gyors. Notch nincs, hála az égnek, a Xiaomi Black Shark mobilt még nem fertőzte meg az új mánia. Az oldalán kihúzható SIM tálca két nano kártyát fogad, viszont micro SD-t nem, ami bizonyára egy igazi “first world problem” lesz minden 128 GB-os verziót vásárló egyén számára.
A Xiaomi Black Shark tesztje
Beszéljünk a koncepcióról, hogy mi is akar lenni ez a gémer telefon dolog. Ha le akarom egyszerűsíteni, akkor azt mondom: marketingfogás. Abban az értelemben igaz is, hogy pontosan ugyanaz a hardver dolgozik benne, mint a Mi MIX 2S-ben vagy az igazi budget játékos telefonban a Xiaomi Pocophone F1-ben. Ez utóbbit is én teszteltem, és csigának éppen az sem nevezhető, ellenben fele ennyibe kerül.
A csúcshardver azt jelenti, hogy kapunk 8 GB RAM-ot, 128 GB extra gyors háttértárat és a legerősebb Snapdragon processzort, a 845-öst. Az nyilvánvaló, hogy olyan nagyon lassú nem lehet a telefon, de valójában ezt a hardvert megtalálhatjuk a fent említett telefonokon kívül a Xiaomi Mi 8-ban is, szóval olyan nagy varázslat azért nem történt.
Ha viszont másik irányból közelítjük meg a dolgot, akkor kapunk egy teljesen új kezelőfelületet – a JoyUI-t -, ami a MIUI-tól abban tér el leginkább, hogy játékra optimalizálták. Az oldalsó gombbal spéci gémer menüt hívhatunk elő, a játékok elindítására külön szoftver áll rendelkezésünkre, kilőhetjük a háttérben futó folyamatokat, ne zavarj állapotba tehetjük a készüléket, nehogy a főnök felhívjon minket a nagy gyakás közben. Ezek mind nagyon játék központú dolgok, viszont véleményem szerint az átlagos használathoz nem adnak hozzá semmit, de hát nem is ezért vettük ezt a készüléket, nem igaz?
A Full HD+ felbontású kijelző remek, annak ellenére, hogy “csak” IPS, nagyon szépek a színek, a fényerő pedig brutális, majdnem megvakultam tőle a szobában. A ROM kínai/angol, ami egyben azt is jelenti, hogy nincs global vagy international verzió, így sajnos magyar nyelv sem. Sőt, a Google Play alkalmazáscsomagot is külön kell telepítenünk, de nem kell megijedni, nekem 3 perc volt az alábbi linkről. Innentől kezdve gyakorlatilag teljesértékű Android 8.1-ként funkcionál a JoyUI bőr, viszont a felületet eléggé megkavarták, így a használat szokást igényel.
Miután kiéltem magamat a Xiaomi Black Shark menüjének barangolásában, feltettem a szokásos benchmark triumvirátust, az Antutu, a GFX Bench és a PcMark programokat. Az eredmények eléggé brutálisak lettek, a 293.000 pontnál szerintem nem tud most senki többet felmutatni, de a dinó 155 FPS-e sem ad aggódásra okot. Nem tudom, hogy gémer körökben menő-e, ha neked “nagyobb az Antutu pontod”, mint a másiknak, de ezzel biztosan én lennék a bika és nem a csíra.
Utána felömlesztettem egy tonnányi játékot, amik meglepően gyorsan települtek, ehhez a háttértár 730/200 MB írási/olvasási sebessége nagyban hozzájárult. A WiFi viszont ahhoz képest eléggé hurka, hogy ez egy 200.000 forintos telefon, 136 Mbit/másodpercet mértem, ami nem egy eget verő érték. Ezt is csak azért próbáltam ki, mert türelmetlenkedtem a 10 GB-nyi program leszedése közben.
Lépjünk be Shark módba – nem vicc, tényleg így hívják – a bal oldali kapcsoló eltolásával. A fenti képernyőképen láthatjátok a gémeket, amikkel játszottam, mondanom sem kell, a szaggatás egyáltalán nem jellemző élmény. Egyedül a notórius Iron Blade képes akadni, az is csak maximális felbontáson, a tömegjelenetek alatt. Azt viszont sosem gondoltam volna, hogy egy telefonnak ilyen jó hangja is lehet, ezt merem tökéletes “gaming experience”-nek nevezni. A hangerő fel+feloldó gombbal indítható képernyőfelvételt is nagyon díjaztam, nem kell többé plusz alkalmazást használnunk. Sajnos a felbontása eléggé rossz és a képernyőforgatást sem kezeli.
Sokkal érdekesebb dolog, a külön megvehető gamepad, ami BT kontrollerként funkcionál. 2 gombot és egy kis joysticket tartalmaz, amivel elvileg a különböző játékokat tudjuk “jobban irányítani”. Valójában viszont nekem kényelmetlen volt a használata, és nem is tudtam normálisan átkonfigurálni, legalábbis a nem kínai alkalmazásoknál. Állítólag PUBG-re nagyon király, de abban hatalmas láma vagyok, autóversenyekkel és verekedős játékokkal pedig nekem idegesítő volt használni.
A többi dolog valójában mellékes, de távirati stílusban a többi dolgot is méltatnám. A 4 Ah-s akkut villámgyorsan, 1 óra 40 perc alatt nyomja tele a töltő, és ha nem játszottam rajta – oké, ez utópia, de tegyük fel – akkor nálam 3 napig is kitartott, a GPS pontos, a WiFi pedig duális ac, ezek a jó hírek.
Sajnos sok negatívumot is tudok említeni, a lassú vezetéknélküli kapcsolatokat, az NFC és a B20 hiányát vagy a mono hangot. A 4K videóknál semmilyen stabilizálás nincsen – ahogy a Pocophone F1-nél sem volt -, így remeg a felvétel. A képek nem túl jók, ahogyan a színhűség sem az igazi, egy Huawei P10 Plus fényképezésre jobban kéne. Akit ennek ellenére érdekel, milyen képeket lőttem vele, az innen letölthet pár tucatot.
Összegzés
A Xiaomi Black Shark egy igazi rétegtermék, hardcore gémereknek kifejlesztve. Éppen ezért az NFC, a B20, a sztereo hang, a lassú WiFi, a jack dugó és a micro SD kártyás bővíthetőség hiánya miatt nem akartam lehúzni, de akkor igen gyorsan a “Mit adtak nekünk a rómaiak?” híres jelenetében találtam volna magam.
Ha a fenti hibáktól eltekintünk, és a gamingre koncentrálunk, akkor azért a Xiaomi Black Shark egy piszok jó telefon. Nagyon szép a hangja, a kijelző remek, brutális a hardver és ott az egyedi joystick, meg az átszabott gamer felület. Biztos vagyok benne, hogy ez nagyon sok embernek megéri majd a magas árat, amit kérnek érte.
Két helyről is beszerezhető, a Xiaomishop kínálatából magyar garanciával és supporttal, vagy Kínából, némileg nyomott áron, áfa- és vámmentes szállítással.
Vedd meg még olcsóbban! Keress kupont a Kupongyűjteményben!
