Végre magam alá gyűrhettem a Ticwatch Express okosórát is, amin Android Wear fut, ez elméletileg a műfaj alfája és omegája. Az óra szinte mindent tud, amire szükségünk lehet, rendelkezik GPS-szel, beépülnek a menü struktúrába az alkalmazások, az operációs rendszert direkt órás felhasználásra szabták, szóval látszólag minden adott ahhoz, hogy tisztára söpörje a kategóriát és a 35.000 Ft-os ára is nagyon kecsegtető, főleg az német EU raktárból, többletköltségek nélkül.
Ticwatch Express: ki ez, mi ez a kiscsillag csücsöri kis gádzsi?
Ahogyan Janklovics Péter sem értette a híres Sziget reklámban az előadók listáját, úgy nem vágtam én sem, hogy a Ticwatch – a gyártó cég a Mobvoi – mekkora név a szakmában. Ha van siker sztori, akkor az övék tényleg az: jellemzően közösségi finanszírozásból húznak be iszonyat pénzeket, olyan arcok dolgoznak benne, akik volt Google vagy Nokia mérnökök, és egy jelentős részük az MIT-n szerezte a műszaki diplomáját.
Nem egy sufni cégről van szó, de ami a legtöbbet elmondja a munkásságukról, hogy az Androidos okosórák között ők adják el a legtöbb eszközt Kínában, szóval a Zeblaze mérnökei sírva tördelhetik kezeiket. Az egész dolog letéteményese az Android Wear – ezt hivatalosan Wear OS by Google néven illetik, de senki nem hívja így -, ami egy direkt okosórákra fejlesztett rendszer, így nem kell az eredetileg telefonra optimalizált szoftverrel szenvedni, mint pl. A Zeblaze Thor Pro vagy Négy esetében. Akinek valaha volt Pebble-je – ami szerintem az egyik legzseniálisabb okosóra volt a piacon – az nagyjából el tudja képzelni, milyenek a Ticwatch órák.
A hosszú felvezetőre azért volt szükség, hogy a kedves olvasó megértse a Ticwatch termékek mögött húzódó koncepciót, és hogy miért más ez a rendszer, mint a konkurensek esetében. Az itt olvasható teszt alanya durván 1,5 éves, maga a kütyü is már több mint két éve kapható, így már ki is jött a második generáció, amit C2, E2, S2 néven kell keresnünk.
A Ticwatch Express kinézetre nem egy nagy extra, klasszikus fekete okosóra test, illetve egy viszonylag jó minőségű szilikon gyári szíj jár hozzá, amit a tulajdonosa bőrre cserélt. Van hozzá egy egyedi töltőkábel is, amit Gábor egy 3D nyomtatott tartóval “pimpelt” fel. Kérhetjük ugyanezt Ticwatch Sport néven, akkor némileg fiatalosabb dizájnnal vehetjük meg. Érdekes hogy nem a hagyományos papír, hanem egy színes fém dobozban vásárolható meg.
Némi aggódásra ad okot, hogy az óra alja 18 hónap után hámlik, nyilván kikezdte az izzadság. Ez nem okoz funkcionális problémákat, de szépnek nem mondanám. Máshol nem találtam hibákat, az óratest jól bírja a gyűrődést. A számlap 400×400 pixel felbontású, 1,4 inch-es OLED kijelző, zafír üveggel fedve. A hason találhatjuk a pulzusmérő szenzort, ami olyan kötelező okosórás kellék, mint karácsonyfán a csúcsdísz.
Ticwatch Express: használat közben
Az alaptézis minden okosóránál az, hogy leszedjük hozzá az applikációt, majd élünk, mint Marci hevesen. Minden működik, csak a funkciókat nyomkodjuk és viszont látásra. A Ticwatch Express esetében ennél kicsit bonyolultabb a helyzet. Kell alapból két alkalmazás – Google Wear és a Mobvoi -, hogy minden funkciót elérjünk, plusz, ha “third party” óraszámlapot telepítünk, akkor legalább még egy app.
Mivel Gábor a „ByssWeather” skint használta, én is leszedtem próbából. Ez már három program, amivel tényleg nagyon sok mindent lehet csinálni, csak egy átlag felhasználó nem biztos, hogy ennyit akar ba**akodni egy órával. Pedig így teljesedik ki a Ticwatch Express tudása, gyakorlatilag bármilyen appot letölthetünk rá, ami utána teljesértékű menüként fog megjelenni az óra eddigi funkciói között. Ezért sokkal jobb a Wear OS mint a hagyományos, telefonról átheftölt Androidok, hogy ezeket egy kerek számlapra igazították, mindegyik megfelelően működik is.
Az egész rendszer kicsit olyan, mint a rulett kerék piros-feketéje: vagy nagyon be fog jönni, vagy egyáltalán nem. Akarsz Messengert az órádra, vagy Runtastic-kal monitorozni a sporttevékenységedet? Mindig kell, hogy a közeledben legyen számológép? Navigálnál a telefonod helyett az órádon? Told fel a Ticwatch Express-re. Hallgatnál róla zenét? Ott a 4 GB-os tárhely, hogy telerakd MP3-akkal vagy a Spotify app. De ha ugyanezt te a telefonodról csinálod, akkor semmi szükség a fentiekre, én is végig ezen őrlődtem. Nehéz eldönteni, hogy valóban honnan is kéne ezeket használni, cserébe a lehetőségek tárháza gyakorlatilag végtelen.
Sajnos elég sok rossz hírem van azoknak, akiket nem geek lelkülettel áldott meg a sors, hanem csak mindennapi használatra keresnek okosórát. Az üzemidő elég hitvány, durván egy nap, így a töltővel az este felteszem, reggel leveszem ciklust kell követnünk. Ez egyébként „Android Wearös sajátosság”, az LG Gwatch R például ugyanennyit bír. A viharfelhők tovább gyűlnek, ha bekapcsoljuk a GPS-t, nekem egy túra alatt kemény 6 órát volt képes működni. Az is elég durva, hogy egy éjszaka alatt – pedig csak 6 órát aludtam – 9%-ot merült, vagyis a stand by idő nem éri el a 3 napot.
A másik problémás terület a kijelző. Alapvetően nagyon szép ez az OLED megjelenítő, csak nincs mellette fénymérő szenzor, vagyis mindig kézzel kell beállítanunk a fényerőt. Az ötös skálán az első 3 érték napfényben kuka, a 4. az, amit akkor látunk, ha a kezünkkel leárnyékoljuk a panelt. Igazából az ötödik lenne a megfelelő, de ez nem igazán akkumulátor barát, ahogy a legtöbb spéci óraszámlap sem. Ezt már a Pebble-nél is megtanultam, hogy ha Godzilla sétál a kijelzőn, akkor bizony sokszor kell frissíteni a képernyőt, és az durván agyonveri az üzemidőt.
Azt sem szabad elfelejteni, hogy mivel az órán is fizikailag futnak az applikációk, ezért ez egy lényegesen erőforrás igényesebb művelet, mintha mondjuk a Xiaomi Amazfit Verge használná a saját spéci – igaz funkciók terén limitált – szoftverét. Így helyenként meg tudjuk fojtani a hardvert, ami látványos lassulásokban nyilvánul meg.
A fentiekre egyébként mind van megoldás, úgy hívják, hogy Ticwatch Pro. Erősebb hardver, duális számlap – egy OLED és egy LCD egymás felett -, amivel a fő kínt, a rövid üzemidőt egy csapásra megoldhatjuk. A baj csak az, hogy az majdnem dupla ennyibe, 65.000 Ft-ba kerül, de arra már egy ideje én is nagyon csorgatom a nyálamat.
Összegzés
A Ticwatch Express egy nagyon előremutató termék volt 2016-ban, és még funkcionálisan ma is megállja a helyét, leszámítva a csapnivaló üzemidőt. Arra viszont tökéletes, hogy legyen viszonyítási alapunk, mit tud egy igazán okos óra. Az Android Wear tényleg szuper flexibilis, nagyjából azt telepítünk rá, amit akarunk, na meg ami a Play áruházból elérhető.
Ha viszont elkezdjük intenzívebben használni, egyből ólomsúlyként zuhan a mélybe az üzemidő, különösen, ha a GPS is aktív. A remek kijelző mellé pedig elkelne egy fényérzékelő szenzor, mert elég macerás a fényerőt kézzel állítgatni. Ennek ellenére tetszett a Ticwatch Express, és sokkal inkább megér 35.000 Ft-ot – főleg német raktárból, áfa- és vámmentesen -, mint a sima Androidos órák, ennek ellenére inkább egy Ticwatch Pro-t vinnék haza, durván kétszer ennyiért, de sokkal hosszabb üzemidővel. Persze vannak még alternatívák, érdemes azokat is meglesni.
Vedd meg még olcsóbban! Keress kupont a Kupongyűjteményben!
Köszönjük olvasónknak, Gábornak a Ticwatch Express okosórát, nélküle a fenti cikk nem jöhetett volna létre.
