STORM RACING “LEGO” teszt – Majdnem eredeti, kivéve az árat

Storm Racing

A QI ZHI LE Storm Racing névre hallgató, a LEGO-val kinézetre erőteljes hasonlóságokat mutató jármű igencsak meglepett. Amire nagyon kíváncsi voltam, hogy az eredetihez képest milyen minőséget tud felmutatni, illetve mennyire időtállóak az összerakásra váró darabok. Mert az teljesen biztos, hogy árban a Storm racing autó 5.720 forintos ára verhetetlen.

A Storm Racing kicsomagolása

Angolul “building blocks”-nak hívnak mindenféle építőkockából összerakható, LEGO jellegű játékot, de a kifejezést nemcsak a típus determinálására használják, hanem a plágium elkerülésére is. Azt az évek során már megtanulhattuk, hogy a szerzői és egyéb jogok betartásában a kínai cégek nem túl erősek, sokszor szabadon értelmezik az ilyen jellegű védelmeket, de azért a LEGO feliratot ők sem írják rá a dobozra.

Éppen ezért a Storm Racing sem tekinthető LEGO-nak, csak építőkocka jellegű játéknak, ennek ellenére kísérteties hasonlóságot mutatott kibontás közben a nagy névvel. A doboz kívülről semmi különöset nem villant meg, a dizájn egy picit túltolt, de azért emészthető, a színek pedig nagyon figyelemfelkeltőek, hiszen a gyerekek általában ezt veszik észre.

A belsejében jellegtelen kartonpapírban helyezkednek el az átlátszó zacskók, amelyek az építőelemeket foglalják magukba. Érdekelt a pontos darabszám, és szerencsére ezt az adatot meg is találtam a borítón, 320 elemet tartalmaz a csomag, ami nagyjából egy 20.000 forintos LEGO-nak felel meg. A logikailag egybe tartozó, vagy nagyszámú azonos darabokat külön zacskókba rendezték el, ahogy azt az eredeti gyártó is szokta.

A játék életkori besorolása egyébként 8+, tehát ez már az iskoláskorú gyerekeknek szánt termékek közé tartozik, akik jellemzően nem nyelik le vagy dugják be különböző testnyílásaikba a z építő elemeket. Bizonyos értelemben a Technic LEGO jegyeit is magán viseli, mert egyes részei mozgathatóak, illetve elektromotor mozgatja a járművet.

Félve nyitottam ki az összerakási útmutatót, hiszen ezek a könyvecskék szoktak büntetően rosszak lenni a másolat modelleknél, de szerencsére itt erről szó sincs. Az eredetihez nagyon hasonló logikával dolgozik, szépen kirészletezi, hogy miből mennyi elemet kell felhasználnunk, illetve az oldalakon mérőrúd gyanánt az 1:1-es méretet is feltüntetik, hogy minden egyértelmű legyen.

Formára és minőségre a Storm Racing nagyon hasonló az eredetihez, a legtöbb ember egyáltalán nem tudná megmondani, hogy melyik a másolat és melyik az, amelyet tényleg a LEGO gyártott, leszámítva persze azt, hogy ezekre nincs ráírva a márkanév. Nagyon kevés idegen elemet fedeztem fel az építőkockák között, amelyik viszont saját gyártmány, az láthatóan gyengébb minőségileg, mint az eredetiről másolt, de ez egyáltalán nem zavaró, szerintem olyan 80-90%-ban hozza a neves konkurencia szintjét, ami sokkal jobb, mint amit vártam.

Tesztüzem

Hogyan lehetne máshogy tesztelni egy LEGO-t, minthogy összerakjuk? Neki is álltam és nagyjából 2 óra alatt végeztem az első variáns megépítésével, hiszen mint minden ilyen építőkocka jellegű játék, ez is több variációban rakható össze. Miközben munkálkodtam rajta, mindenféle tesztet végeztem a tartósság, a pontosság és az esztétika jegyében.

Az egyből feltűnt, hogy az elemek brutálisan fogják egymást, egyik sem lötyögött vagy volt laza, sőt helyenként olyan kegyetlenül beleszorult a hozzá tartozó nútba, hogy kézzel nem is tudtam kihúzni, ami mindenképpen arra utal, hogy többszöri összerakásra sem fognak elfáradni a darabok. Mivel vagy 20 éve legóztam utoljára, ezért egy picit gondolkodnom kellett gyerekkori taktikáimon, amit az eltávolításhoz használtam, ráadásul különböző fogókkal sem akartam kárt tenni benne.

A legjobb eredményeket egy bekapcsolt tollal értem el, ezzel könnyedén szétpattinthatóak, és nem is sérülnek. Éppen ezért volt olyan bit, amit tízszer nyomtam bele majd onnan ki a hozzá tartozó lukacsos tartóból, és még mindig jól tartott, amiből azt a tanulságot vontam le, hogy nem a Kinder tojás gagyi műanyagaival dolgoztak az alkotók.Az összerakási útmutató végig jól szolgált, persze néha benéztem ezt-azt, hiszen már nem rendelkezem egy fekete öves nyolcéves rutinjával, és az elmúlt dekádban kellőképpen berozsdásodtam. A hibákat viszonylag gyorsan korrigáltam, és be kell vallanom, hogy a rajz egyszer sem volt rossz, ellenben én többször voltam figyelmetlen. Az egyetlen dolog, amit fel tudnék róni a kézikönyvnek, hogy az autómodellt néha cselesen megfordították, én meg így benéztem, hogy melyik az eleje és melyik a hátulja, ezért rosszul szereltem fel valamit, de ugye egy kis koncentrációval ez is megelőzhető.

Az elkészült modellnél egyetlen helyen vettem észre egy kis hányavetiséget, ez a stilizált index lámpa hitványabb anyaga, amin már az öntési csík is látszik, és mint tudjuk, ez a szentségtörés kategóriájába esik. A másik, hogy a pótkeréknek használt gumi viszonylag könnyen leesett az autó hátuljáról, ami inkább az elem rövidsége miatt történt, és nem azért, mert az pontatlan vagy laza lett volna.

Az elkészült művet egy szintén LEGO-ra hajazó távirányítóval terelgethetjük, ami két AA méretű ceruzaelemet igényel, míg az autó egy 4.2V Li-ion akkumulátorral üzemel, amelyhez egy USB-s töltő is jár. Az áramforrás kellő dinamikával mozgatja a járművet, a beépített szervo pedig oldalirányba forgatja a kereket, így tudjuk a padló terelgetni a Storm racing teherautóját. Nem mondom, hogy a normális méretű rc autók dinamikáját kapjuk, de én ennyiért azt sem vártam, hogy működni fog, pedig de.

Mivel a tesztet nem akartam kimeríteni azzal, hogy összerakom a járművet és itt véget is ér a történet, ezért szereztem a családi hagyatékból eredeti LEGO-t is, amelyek egy része durván 20 éves és a sárkány-fantasy vár- kalóztanya-tűzoltó hajó vonulatot képviseli, másik fele pedig 10 éves és öcsém Bionicle-Technic vonulatát tartalmazza. Ezzel elsődlegesen az volt a cél, hogy összemérjem az elemek minőségét egymással, illetve azt, hogy mennyire lehet őket összeilleszteni, tehát ha elkevernénk a két adagot, akkor azok kompatibilitási szempontból mennyire használhatóak együtt.

A végére pedig egy kis játék, 4 képet csináltam, ahol meg kell állapítanotok, hogy melyik az eredeti LEGO elem és melyik a másolat. Persze nem lesz nehéz dolgotok, ez inkább csak azért került a cikkbe, hogy mindenki meg tudjon bizonyosodni arról, hogy egyáltalán nem rossz darab a Storm Racing. A megfejtést a cikk végén olvashatjátok, ha kijelölitek az utolsó sort. Akinek pedig esetleg valamelyik másik jármű tetszene, annak “rendőrautó” és “teherautó” is.

Összegzés

Egy LEGO-hoz hasonló játék esetében nem igazán lehet előnyökről és hátrányokról beszélni, bár ha meg kellene valamit említenem a negatív oldalon, akkor azt mondanám, hogy az egyedi elemek minősége némileg elmarad az eredetiektől, de kirívó hibákat nem igazán találtam. Pozitívum, hogy az összerakás útmutató – amitől eleinte nagyon féltem – igen egyértelmű, már-már LEGO szintű, és az elemek összeilleszthetősége is remek. Nyilván a dizájn terén azért érezhető némi lemaradás, de gyerekfejjel nem érezném ezt a terepjárót sem gagyinak.

Ha viszont pusztán a rideg tényeket nézzük, akkor árban brutálisan veri a Storm Racing az eredetit. 5.720 forint, pont nincs 22 dollár, vagyis a vámon is simán átjön, ennyit kell fizetnünk érte, na de mennyibe kerülne egy hasonló LEGO modell? Felcsaptam az árukeresőt és megnéztem, zárójelben a lajstromszámot láthatjátok: hernyótalpas versenyjármű: 22.000 Ft (42065), LEGO City lapos platójú teherautó, 212 db-os : 14.990 Ft (60017), Lego City teherautó, 314 db-os: 23.990 Ft (60020), és így tovább. Ekkora elemszámú járművekért kétszer-háromszor többet kell fizetnünk.

Az a véleményem, hogy ha valaha elérjük a német, holland, vagy dán életszínvonalat, onnantól kezdve én is csak LEGO termékeket vennék, addig viszont az ár lesz a perdöntő paraméter, ebben pedig a kínai variáns fényévekkel jobb.

Megfejtés (mindig a másolatot jelöltem, fentről lefele): 1.A ; 2.A ; 3.B ; 4.A ;