Pooda D8 vezetéknélküli porszívó teszt – Dyson a távolban

Pooda D8

A Pooda D8 vezetéknélküli porszívóhoz hasonló takarító gépek az elmúlt 10 év slágertermékei, elsődlegesen kis méretük és könnyű kezelhetőségük miatt. Ezen tulajdonságokat a mai tesztalany is fel tudja mutatni, kicsi, pehelysúlyú, nagyon gyorsan beüzemelhető és elrakható, ráadásul vezeték nélkül, akkumulátorról üzemeltethető, és olyan helyeket is elérhetünk vele, amit egy hagyományos eszközzel nem tudnánk. Ezért ráadásul csak 24.000 forintot kell fizetnünk és az árban egyből három darab fejet is kapunk.

 

A Pooda D8 kicsomagolása

A dobozáról eleinte azt hittem, hogy itt egy Dibea termékről van szó, annyira hasonlítottak a képek az oldalfalakon. Mivel sajnos még nem tanultam meg kínaiul, angol feliratokat pedig nem tartalmaz a csomagolás, ezért egy kis időbe tellett, amíg a D8 típusszám alapján kisilabizáltam, hogy pontosan mi is a termék neve.

Sem a Pooda D8 esetében, sem pedig a Dibea gyártmányainak hasonlósága nem véletlen, ugyanis a porszívók Mercedesét, a híres Dysont másolják a kínai gyártók. Nem véletlen, hiszen az ő fejükből pattant ki pár éve az ötlet, hogy mi lenne, ha a nehéz és körülményes porszívókat nem kellene körbevonszolni a lakásban, ráadásul az elektromos kábel hossza is limitálja a takarítást.

Az alapötlet viszonylag egyszerű, és rendkívül leleményes:

  • kicsinyítsünk le egy hagyományos porszívót
  • toljuk fel a géptestet a nyélhez, így könnyebb tartani
  • illesszünk hozzá egy moduláris csőrendszert és egy motorizált tisztítófejet
  • adjunk hozzá egy konzolt, amivel a falra szerelhető és így kis helyen is elfér
  • adjunk neki valami nagyon menő nevet és akasszunk rá egy rendkívül magas árcédulát

Az árazás a Dyson esetében 80-tól nagyjából 200.000-ig terjed, viszont sokkal menőbb, mint egy orosz rakétaporszívót áthuzigálni egyik szobából a másikba. Ennek a terméknek a menőségi faktorát próbálja meg visszaadni a Pooda D8, a legolcsóbb Dyson árának kevesebb, mint harmadáért, persze amit a réven nyerünk, azt általában a vámon fizetjük meg.

A kibontás után gyorsan számba vettem, mit tartalmaz a csomag, de itt már csak a jól ismert elemeket fogjuk megtalálni:

  • 2 db szívócső darab
  • 3 db különböző fej, egy a porszívózáshoz, egy a felmosáshoz, egy pedig a szűk helyek eléréshez
  • 1 db cső adapter
  • 1 db nem európai szabvány tápegység
  • 2 db leírás színtiszta kínai nyelven
  • 1 db porszívó fej

Ez utóbbi moduláris, a tartályt egy fényes gombbal pattinthatjuk le a frontról, belsejében egy műanyag szűrő található, amely a por összegyűjtéséért felel, ezt egy lila kallantyúval, lefele kinyitva szabadulhatunk meg az összegyűjtött kosztól.

Ami a minőséget illeti, eléggé gyerekjáték kinézete van a Pooda D8-nak, barátnőm meg is jegyezte, hogy simán elhinné, ha ez egy álporszívó lenne, pedig nem az. Ez tipikusan az a szituáció, amikor valamit nagyon le akarnak másolni, de nem teszik bele a megfelelő anyagokat, ezért a koppintás csak az “olyan mintha” érzést adja vissza, és ezt most nem jó értelemben mondom. Az anyagok olcsók, ráadásul könnyen karcolódnak, és egyéb hiányosságokat is fel lehet fedezni, ha közelebbről megnézzük a darabokat.

 

A Pooda D8 tesztüzeme

A Pooda D8 összeszerelése rendkívül egyszerű: a fejegységre kell feltennünk az adaptert, majd a két csövet, az egész végére pedig felhúzzuk a három fejegység valamelyikét. Ez nem tart tovább mint 10 másodperc, és az egész nem nehezebb, mint 1.2 kg, szemben a hagyományos porszívók 5-6 kilogrammjával.

Ez elképesztő könnyebbséget jelent idősebbek és nők számára, akik kisebb terhet képesek hosszabb távon cipelni, ráadásul sokkal praktikusabban is tárolható vagy legalábbis az lenne, ha adtak volna hozzá felszerelő konzolt. Ráadásul 10 másodperc alatt ki- és elpakolható, tehát a praktikussági faktora a hagyományos eszközökkel szemben vitathatatlan.A gond csak az, hogy összerakás közben kiderülnek a buta tervezésből és a gyenge anyaghasználatból adódó problémák. Az elemek összekapcsolására nincs semmilyen mechanizmus, a normális esetben fellelhető műanyag illesztő fülek hiányoznak, az alkatrészek karcolják egymást, az egyetlen dolog, ami miatt egyben maradnak, ha kellő erővel összenyomjuk őket. Elég egyszerű megoldás, de végső soron működik.

Nagyjából ugyanez igaz a takarító fejekre is, a legkisebben lévő kefe már enyhe nyomásra is folyamatosan hátracsúszott, nem lehetett a megfelelő pozícióban rögzíteni. A közepes fej viszonylag jól működött, de a kerekei nem gumisak, emiatt olyan hangja van tologatás közben, mintha egy fém lapon csiszatolnánk egy drótkefét. A parkettát nem karcolja össze, de elég idegesítő. Ráadásul oldalra nem is mozdítható csak fel és le, és ebben az irányban is sokszor megakad, ahogyan az alsó gumilap is, emiatt néha ránt egyet a kezünkön.

A felmosó fej volt a leghasználhatóbb, ennek az alján egy zöld színű, mosható, elég jó minőségű felmosórongy található. Az elülső részen egy szívónyílás helyezkedik el, ezzel tudunk normálisan porszívózni, míg a hátsó résszel a folyadékokat tudjuk a padlóról eltávolítani. A hosszabb, de flexibilis, minden irányban hajlítható szívócsővel ellátott véggel ráadásul fordulni is sokkal jobban lehet, mint a másik kettővel. Ha pedig koszos lesz, levesszük a csőről és a Pooda fejjel egyszerűen leporszívózzuk róla azt, amit összeszedett.

Visszakanyarodva a teljesítményre, a gyártó 6500 Pascalt ad meg, de ezzel a számadattal nagyjából semmit nem tudunk kezdeni, maximum összehasonlítási alapnak használható. Régebben az elektromos teljesítmény volt a mérvadó, ami a hálózatból felvett watt értéket jelentette, de ez nem azonos a szívóteljesítménnyel, amit a fej oldalán mérnek. Ebből még mindig nem következik, hogy pontosan hogyan tisztít, ugyanis a megfelelő légáram kialakítása is fontos. Ezt például segítheti egy forgókefe a fejben, ami itt nincs. A leírás szerint egyébkánt 100 W-ot fogyaszt a motor, amiből ismét nem következik semmi.

Éppen ezért egyetlen dologgal tudom leírni a teljesítményt, van egy gyengébb fokozat, meg egy erősebb. Az első azt jelenti, hogy kizárólag padlón használható, onnan felszedi a koszt, amennyiben azt egyébként is félre tudnánk söpörni. Az következő, erősebb lépcső esetében megjön a szívóteljesítmény és a hang is, ezzel már szőnyeget is meg lehet dolgozni. Az akkumulátor kapacitása az első esetben 40, míg a másodikban durván 20 perc takarításra elég, ennyi idő alatt pont végigérek az 50 négyzetméteres lakáson.

Azt viszont furcsállottam, hogy a fogantyún elhelyezkedő kétállású ravaszt milyen furán kell meghúzni. Általában csak második próbálkozásra kapcsol be, ami lehet, hogy szándékolt, mert az utána követező fokozat mindig megfelelően működött. A teljesítményszabályzó gomb ráadásul elég fura helyre esik, sokszor véletlenül megnyomtam, ilyenkor újra körbe kell léptetni, hogy visszajussunk az eredeti állapothoz.

A sok, fentebb felsorolt negatívum ellenére viszont nem rossz vele takarítani, csak valahogy érezzük, hogy a kezünk alatt dolgozó anyagok nem az igaziak. Viszont iszonyatosan kényelmes az alacsony súlya miatt, minden pontot nevetve elérünk a lakásban, legyen az egy csillár vagy a gázcsövön lógó pókháló. Pont ugyan ilyen könnyű felvinni egy létrára, ha a szekrény tetejét akarjuk letisztítani vagy a fal melleti réshez akarunk hozzáférni. Szerintem nem is vészesen hangos, és bár a gyári adat 70 dB-nél alacsonyabb értéket ad meg, én nem éreztem annyinak, sőt az orgánuma sem volt olyan kellemetlen, mint például a Haier robotporszívóknak.

A takarítási képességei padlón elég jók, viszonylag jól felszed mindenféle típusú koszt, legyen az kis vagy éppen nagy szemcséjű. Helyenként viszont nagyobb teljesítményre kell kapcsolnunk, különben a Pooda D8 nem boldogul 100%-ban a tapadósabb anyagokkal. Szőnyegen viszont már nem ilyen vagány, bár az oda nem illő dolgok 95%-át innen is eltünteti. Sajnos a masszívabb szennyeződésekkel nem tud mit kezdeni, például a zoknimból kihulló, betaposott szöszöket nem tudta felszedni, szóval a korlátai valahol ott kezdődnek, ahol egy robotporszívóé is, azzal a különbséggel, hogy ez a termék lényegesen flexibilisebb.

A portartályt kiüríteni, illetve a belső részeket szétszedni sem különösebben bonyolult, ellenben a tisztítása elég nagy nyűg. Négyfelé kell szedni ahhoz, hogy minden elemet ki tudjuk venni az elülső részből, ráadásul a finom szűrőt kézzel kell kipucolnunk, hiába öntjük ki a nagyobb szemcséjű dolgokat belőle. Szerencsére a műanyag elemek gyorsan elmoshatóak, de használat előtt várjuk meg, amíg minden kellőképpen megszárad.

 

Összegzés

Összefoglalva a fentieket, szerintem a Pooda D8-nak két hibája van, az egyik, hogy hiányzik belőle a légáram kialakításáért és a szívásteljesítmény optimalizálásáért felelős forgófej, ami a drágább termékek sajátja, ilyet találunk a konkurenciánál is, Dibea C17 2-in-1 néven. A másik a nem jól használható fejek garmadája, ami miatt nem tudjuk az eszközt eléggé flexibilisen használni.

Ha ezeket a hiányosságokat a gyártó kijavítja, akkor egy remek készülék válhat belőle, de ez az ár/érték arány így sem rossz. A 24.000 forintos árcímke nagyjából reális, de a forgókefe megléte azért megérne számomra némi plusz pénzt. Titkos tipp lehet a Dibea C01, amelynek a fej része eltávolítható és kézi porszívóvá alakítható, némileg magasabb árért cserébe.

ÁTTEKINTÉS
Ár/érték