Lingwin N1 telefon teszt – A bolondos Pingwin

Pingwin

Mielőtt nekikezdek e cikk megírásának, be kell vallanom nektek, hogy nekem ez lesz az első. A szerkesztőség tagjai ugyanis úgy gondolták, ha már olyan szerencsés vagyok, hogy bolondok napja előtti napon sikerült világra jönnöm, akkor írjak egy tesztet szülinapi ajándékként erről a kiváló telefonról, hadd röhögjenek ők is veletek.

De csapjunk végre a lecsóba, nézzük mit is kaptam tesztelésre a kedves kollégáktól. A tesztalanyom nem más, mint a méltán híres Lingwin N1 névre keresztelt mobil, melyet a továbbiakban csak Pingwinként fogok említeni. Egy hagyományos, ízig-vérig telefonálásra alkalmas mobil, melyet most akciósan, akár 3.300 Ft környékén meg tudtok vásárolni.

Árukeresőt fejlesztünk!Vásárlás előtt kattintsd meg az Itt megvásárolható gombot, így ingyenesen támogatod a fejlesztést. Részletek >>

A Lingwin N1 kicsomagolása

Általában nagy áhítattal olvasom a többi szerkesztő tesztjeit, pláne a kicsomagolás részt, hiszen a legtöbb kipróbálásra érkezett telefon szép fehér vagy fekete dobozban érkezik, de nem a Pingwiné. Ugye nem gondoltátok, hogy Lingwinék is követni fogják ezeket az unalmas, megszokott színeket? Pingwinünk egy zöld hátterű dobozban érkezett, melyre fehér betűkkel rávésték a cég és a telefon nevét, valamint a gyártó honlapjának címét. Előre szólok minden kedves vásárlónak, hogy saját biztonságotok érdekében a mobil dobozával ne nagyon menőzzetek a Szusza Ferenc Stadion környékén, mert nem biztos, hogy díjazni fogják az újpesti drukkerek.

Térjünk vissza egy kicsit a gyártó honlapjára, mert már azon is látszik, hogy egy komoly cégről van szó. A Lingwin ugyanis nem áll be a  mainstream márkák közé, nem ad ki évi 500-féle telefont, hanem követi a OnePlus által kikövezett utat. Összesen ugyanis három darab telefon kapható a kínálatukban, upsz, bocsánat, nem kapható, mivel hiába kattintunk a Buy Now gombokra, sajnos szürkék maradnak. Ennek szerintem egy oka lehet, mégpedig az, hogy a Lingwin limitált mennyiséget készít a telefonjaiból, ezzel is hangsúlyozva exkluzivitásukat. Még szerencse, hogy a Banggood időben kapcsolt, és gyorsan felvásárolta a készleteket, köszönjük nekik. Megint elkalandoztam, remélem a lektor figyel, és rám fog szólni.

A dobozban maga a szép, piros színű telefon (a gyártó szerint Apple Red a megnevezése), a micro USB töltő és egy angol nyelvű használati útmutató található. A telefon burkolata szálcsiszolt acél-platina ötvözet helyett fröccsöntött műanyagból készült, melyekre keresztirányú bordákat is véstek, így nem fog könnyen kiesni a kezetekből.

A fogása olyan, mint a Mars csokinak, mind méret, mind vastagság tekintetében, de a Pingwin íze hagy némi kívánnivalót maga után. Szerencsére arra nem kell az időtöket pazarolni, hogy tokot vagy kijelzővédő fóliát keressetek rá, mert megtettem én helyettetek, és jelentem, nem találtam. Minek is kéne, hisz mondtam nektek, hogy a Pingwin nem egy átlagos telefon.

A piros, pardon Apple piros alapszínű telefont fekete színű gombok uralják, melyeket meglepően kényelmes nyomkodni. Használata során visszahozta a régi, szép emlékeket, mikor még nem nagyon léteztek virtuális QWERTY billentyűzetek, és vadul nyomkodtuk a hagyományos gombokat, küldtük az smseket a haveroknak, aztán rohantunk a szülőkhöz könyörögni, hogy töltsék fel az egyenlegünket. A telefon hátoldalán a hangszóró és a kamera kapott helyett, melyekről részletesebben a következő szekcióban fogok mesélni.

 

A Lingwin N1 tesztüzeme

Gondolom most felsóhajtottatok, hogy végre a 300 oldalas bevezető és kicsomagolás után olvashattok arról is, vajon mit is tudhat a kis Pingwin. Nem is húzlak tovább benneteket, következzen a teszt.

Elsőként nézzük a kijelzőt. Egy 1.77 inch-es TFT panelt integráltak a telefonba, mely 176×220 pixel felbontásra képes. Jogosan felmerülhet bennetek a kérdés, hogy pixeles-e a képe. Jelentem, igen, azonban itt is kijön a Pingwin egyedisége. Már Dunát lehet rekeszteni a sok Full HD kijelzős készülékkel, amiken nagyítóval kell keresni a képpontokat, ha egyáltalán láthatóak. Pingwin megspórolja nektek ezt a fáradságos munkát, mivel elég ha ránéztek, egyből meg tudjátok állapítani, ezen bizony láthatóak. A biztonság kedvéért szólok, hogy VR-ra sajnos tesztalanyunk nem alkalmas.

Az aksija 600 mAh kapacitású, de nehogy leírjátok szegényt emiatt, ugyanis a kiválóan optimalizált rendszernek és a fentebb említett kijelzőnek köszönhetően, a telefon közel egy hetes készenléti idővel rendelkezik. Na, hol vagytok okostelók a 2-3 napotokkal, Pingwin jött, látott és földbe döngölt titeket ezen a téren is.

A készülék egyetlen hátoldali képérzékelő szenzorral rendelkezik, mely írd és mondd, 0.08 MP-es felbontással bír. A kamera általában kényes téma szokott lenni, hiszen a kínai telók nem igazán jeleskednek ezen a téren. Szerettem volna írni nektek a típusáról, az apertúráról, kromatikus aberrációról, színhűségről, fókuszról, de megkímélnélek most ettől benneteket, maradjunk annyiban, hogy mindenki jobban jár, ha nem nézegeti a telefon által készített „képeket”.

Apropó, selfie. Mivel alapvetően egy tökmindegymileszvele telefonról beszélünk, mely legfőbb felhasználási területe a fesztiválok, így biztos vagyok benne, hogy lesz olyan haverotok, aki a saját 800 MP-es, hiperszuper kamerájával lefotózza, amint egy koncert után, kellően „jó” állapotban szerelmet vallotok az égszínkék színben pompázó Toi-Toi wc-nek. Látjátok, nem is kell az a selfie kamera.

 

A „képeket” és egyéb adatokat a 32 MB méretű belső tárhelyen tudjátok tárolni, illetve természetesen, ahogy az egy mai mobilhoz illik, bővíthető a memória egy SD kártya behelyezésével. Az viszont talány, hogy mekkora méretűt képes kezelni. SIM kártyából kettőt fogad, dual standby módban, 3G-t, 4G-t, és sajnos 5G-t se keressetek benne, kizárólag az atomstabil 2G-re képes, de azon szárnyal.

Ugye nem gondoltátok, hogy extrákat nem pakoltak bele a Pingwinkébe? Lássuk mik is ezek! 2.1 verziójú Bluetooth egység, zseblámpa, mely külön dedikált gombot is kapott, ezeken kívül hangrögzítő, naptár, számológép, média lejátszó, ébresztő funkció, FM rádió, valamint játékok. Még felsorolni is sok.

Pingwin „beszél” angolul, németül, franciául, spanyolul, oroszul, olaszul és még hindiül is, egy tolmács veszett el benne. Magyarul nem társalog, mert az manapság amúgy is túl trendi, Ő pedig szeretne egyedi maradni.

A legjobb tulajdonságát a teszt végére hagytam, iszonyatosan hangosan tud csörögni, ha hívnak tuti biztos, hogy mindenféle “find device” nélkül is meg fogjátok találni.

A többiek most szóltak, hogy egy telefon teszt során jó lenne, ha legalább egy Antutu benchmarkot lefuttatnék, hogy lássuk mit is tud valójában a teló. Kikerekedett szemmel néztem rájuk, szerettem volna én is látni, ahogy a szép videók izzasztják a SoC-ot, de sajnos ezt az élményt a Pingwin nem tudta számomra prezentálni.

 

Összegzés

Nehéz helyzetben vagyok, mert keresnem kellene hiányosságokat a telefon kapcsán, de egyszerűen nem találok, nem hiába N1 az anyakönyvezett neve. Egy kicsit komolyra fordítva a szót, véleményem szerint ezek a csúnya szóval „butafonnak” nevezett mobilok alapvetően két területen erősek, egyrészt egyszerűen kezelhetők, másrészt, ahogy fentebb is említettem, „fesztiválfonnak” is tökéletes.

Jelen tesztünk alanya a most már rendes nevén hívva Lingwin N1 az időseknek nem ajánlható két okból. Egyrészt egyre profibbak a telefonok kezelését illetően, nyugdíjas szüleim is már gyorsabban írnak nekem üzeneteket, mint én nekik, másrészt – bár könnyen kezelhető és egyszerű a menü szerkezete – a magyar nyelv hiánya. Ellenben „fesztiválfonnak” tökéletesek, nem kell non-stop azon aggódnotok a szórakozás közepette, hogy megvan-e a mobilotok. Valószínűleg a tolvajoknak sem az elsődleges célpontjuk, így nyugodtan flangáljatok vele a színpadok közelében. Kialakítása miatt strapabíró, de ha bármi baja is lesz, olcsó ára miatt könnyen pótolható.

Vedd meg még olcsóbban! Keress kupont a Kupongyűjteményben!

 

Írta: 4ma

ÁTTEKINTÉS
Ár/érték