JXD 509W drón teszt – Repülő svájci bicska

A drónok, mint termékek tesztelésében igen nagy rutinra tettem szert az elmúlt 1 évben, ezért is vártam, hogy a JXD 509W-t a kezembe kaphassam. Ebbe a 15.000 Ft-os kategóriába ma már meglehetősen sok minden belefér, ezek már nem a régi „one trick pony” gépek, hiszen az elektronikai oldalon több-kevesebb sikerrel alkalmazott funkciók garmadáját sikerült belezsúfolni. Lássuk, hogyan hasítja a levegőt.

Kicsomagolás

A doboz jellegtelen papundekli érzést kelt első ránézésre. Sajnos másodikra is, senkit nem üt szíven a tapintható minőségérzet, cserébe a gyártó megpróbál minket elkábítani olyan hangzatos feliratokkal, mint az „úttörő”, jelentsen ez bármit. A beltartalom azonban rendben van, vastag hungarocell bélés védi az alkatrészeket, nehezen tudom elképzelni, hogy szállítás közben megsérülne bármi, kivéve, ha a postásnak focizni támad kedve.

A doboz a szokványos kiegészítőket tartalmazza. A kötelező gép+távirányító kombináción túl kapunk egy telefontartót, hogy legyen mivel felfogatni a WiFi képes eszközünket, a töltéshez egy USB kábelt, csavarhúzót és egy propellervédő szettet. A védőkeretet csak szobában érdemes feltennünk, megőrzendő a növények épségét, de bentre már túlságosan nagy a mérete, a maga 31×31 centiméterével.

A drón külsőre egy sokkal nevesebb gyártót formáz, nevezetesen a Yuneec Typhoon G-t, csak ott az árazásnál picit vastagabban fogott a ceruza, az ugyanis valamivel több, mint tízszer ennyibe kerül. A kínai gyártók bevett szokása, hogy egy kedvelt modellt másolnak le, de ezen nem szabad megrökönyödni.

A test elég hitvány műanyagból készült, hártyavékony mindenhol, féltem is, nehogy fényképezés közben a lámpák fényétől “elemeire hulljon”. Ehhez képest kézbe véve meglepően masszív és könnyű, ami mindig jó pont.

A képek nem tudják visszaadni azt, hogy mennyire dögösen néz ki, különösen ezzel a gengszter fekete fényezéssel. Ha létezne maffiadrón a valóságban, akkor tuti ezt a modellt választaná az olasz gyökerekre visszavezethető szervezet.

Tesztüzem

Minden szénkefés gépnek sajátos „a nagyi kávédarálója” hangja van repülés közben, amelyet az áttétel mechanikai súrlódása okoz. Ez egy repülés iránt elhivatott személy fülének nem kellemes, ellenben az átlag felhasználó észre sem fogja venni a különbséget egy brushless motoroshoz képest. Sokkal fontosabb, hogy könnyen repülhető, kezes, stabil legyen. Ezeket megfelelő módon teljesíti, játszva irányítható, nagyon stabil, még egy amatőr számára is.

A mostanában jellemző elektronikus szolgáltatásokat is megkapta, nevezetesen a magasságtartást (high hold), az egy gombos visszatérést (one-key return) és a headless módot, ez utóbbinak nem nagyon van magyar megfelelője. Az egy másik kérdés, hogy mennyire tudja ezeket a funkciókat végrehajtani, illetve hogy a valóságban ezek mennyire használhatóak. A barometrikus szenzor mindenképpen, szépen tartja a magasságát, amennyiben az oldalszél kicsi.

Ezek a funkciók nem teljesen úgy működnek, ahogyan egy GPS alapú masina esetében, hiszen nincs igazi viszonyítási pont. Az egy gombos visszatérés a gyakorlatban annyit csinál, hogy megfordítja azt az irányt, amit utoljára utasításként kapott. Vagyis ha előre repült, akkor hátra indul majd el, ebben az esetben jól fog működni, minden más szituációban azonban csak a kavarodást növeli. A headless mód ugyanilyen problémás, mivel nincsen iránytű a vezérlőhöz csatlakoztatva, így aligha tudja megállapítani, merre lehet észak.

A távirányító hozza a játék kategóriás gépek átlagos színvonalát, nincsen nagy hiba, de kirívóan ügyes megoldás sem. Amit viszont nagyon díjaztam, az a sok felirat a funkciógombok mellett. Még mindig kevesen alkalmazzák ezt, pedig eléggé nyilvánvaló, hogy az Emlékmás című film 4 kézzel rendelkező mutánsain kívül repülés közben senki más nem tudja lapozgatni a kézikönyvet, különböző lehetőségek után kutatva.

Egy dolgot viszont nem szerettem a távirányítón, ez pedig a telefontartó. Eleinte nem tudtam kihúzni, mert sorjás volt, ezért szétszedtem. Utána pedig túl laza lett, emiatt csak félve illesztettem bele a telefonomat. Szerencsére a széleire felragasztottak egy-egy puha, tapadós anyagból készült csíkot, ez a helyén tartja a készüléket, amennyiben nem akarjuk 30 foknál jobban oldalra dönteni a távvezérlőt.

Az üzemidő az időjárási körülményektől függően 5-6 perc, ez átlagosnak tekinthető, az erőforrást egy 600 mAh-s 1 cellás akkumulátor szolgáltatja. Egyszerű technika, nem kell vacakolni a bonyolult töltési megoldásokkal és a további akkumulátorok megvétele sem fog minket nagy költségekbe verni.

Kíváncsiságból végigkapcsolgattam a különböző “sebességi” fokozatokat, amelyből hármat terveztek be a mérnökök. Az utolsó állásban már egészen jól bedől a test, lehet vele agresszívabban repülni, de ilyenkor a barometrikus szenzort meg lehet bolondítani.

Kameraképességek és az applikáció

A koncepció, hogy WiFi-n adjunk át élőképet, akár jó is lehetne, a problémát maga a műszaki megoldás jelenti. Mivel mind a távirányító vezérlőjele, mind a képátadás 2.4 Gigahertz frekvencián történik, ezért ezek remekül tudják zavarni egymást. Ez egyébként minden WiFi alapú megjelenítést használó drónra igaz, egy-két extrém példától eltekintve. A fő gond a hatótáv és a késleltetés, illetve az, hogy ezt a technológiát egyszerűen nem erre találták ki. 

Ahogy már említettem, a gép rendelkezik magasságtartással, ami alá tulajdonképpen az egész koncepciót rendelték. A távirányító gázkarja a lebegés miatt automatikusan középre áll, a három sebességi fokozatból az első kifejezetten lassú, hogy segítse a filmfelvételek készítését.

A papíron 720p felbontású kamera a valóságban szerintem kevesebb és sajnos nem is lehet vele jó felvételeket készíteni. Fontos azt tudni, hogy a minőséget nem csak a felbontás határozza meg, hanem a rezgések száma is, ezt angolul jello-nak hívják. A jello hatás két dologból tevődhet össze: valamelyik alkatrész, például a propeller rezgéseket ad át a vázra. A másik, ha a gép rosszul tartja a magasságát, ezért folyamatosan fel-le mozog, olyan érzést keltve, mintha egy hullámvasúton ülnénk. Szerencsére a liftezést a barometrikus szenzor szinte teljesen eltünteti.

A képet telefonos alkalmazással (Exploration UFO néven keressük a Google Play Áruházban) lehet rögzíteni, amit NEM lehet letölteni a kézikönyv alapján, ugyanis a QR kód egy kínai nyelvű oldalra visz, ahol sok dolog található, csak éppen kameraszoftver nem. A kamerán nincs micro SD kártya bemenet, ezért a megjelenítőnek kell a fevételt felvennie az applikáció segítségével.

Sajnos a távolság növekedésével az élőkép egyre inkább szaggatni kezd. Olyan 30 méterre tippelem azt a távot, amin még jól működik, ennél az irányítás lényegesen több, nagyjából 100 métert tesz ki.

A kamera képe nem túl jó, de a konkurens modelleknek is ilyen. A fő baj a felbontás alacsony mivolta mellett, hogy a színkezelés szót a szenzor egyáltalán nem ismeri. A szürkét például nem tudja elválasztani a fehértől, kivakul, ha elrepülünk egy ilyen színű tárgy előtt. Cserébe viszont extrém pici videókat készít, 5-6 perc nagyjából 20 Megabájt. A képek egy fokkal jobbak, de a fenti negatívumok itt is igazak.

Az applikációval viszont nagyon elégedett voltam. Sikerült ugyanis minden fontosabb funkciót leprogramozni. Állítható az agresszivitás, aktiválható a bukfenc funkció, bekapcsolható a headless mód és innen is lehet fényképet és videót készíteni. Egy meglehetősen egyedi lehetőség is található itt, ugyanis egy virtuális távirányító segítségével magát a drónt is lehet vezérelni.

Összegzés

A JXD 509W-ben összességében egy karakán gépet ismertem meg, ami a saját szintjén vállalható hibákkal és sok szerethető tulajdonsággal rendelkezik. A barometrikus szenzor megléte nagyon sok kezdő életét fogja megkönnyíteni, a fényei jók, így alkalmas éjszakai repülésre is, van hozzá egy csomó funkcióval rendelkező alkalmazás és még dögösen is néz ki. Sajnos a WiFi technológia korlátait nem tudja átlépni, ezért jó felvételek készítésére alkalmatlan. Cserébe viszont élvezet repülni vele, amit én mindenképpen többre értékelek, mint azt, hogy a kategóriájában megtalálható olcsó technikával milyen képeket és videókat lehet készíteni.

 Itt megvásárolható >>