Haier T370 robotporszívó teszt – Német hangoskodó

Haier T370

A Haier T370 bármennyire is németnek hangzik, kínai termék, de inkognitóban ontják az érdekesebbnél érdekesebb termékeket, itt van például a meglehetősen erős porszívó vonal, okosabbnál okosabb modellekkel. A T370 pedig nem az új terminátor neve, hanem a középkategóriás modelljüké, amely megtervezi az optimális utat, felmos, négyféle módon takarít és automatikusan bedokkol a töltőállomásra. Most 57.000 forintért kelleti magát a neves gyártó modellje, ráadásul EU-ból érkezik, vám és ÁFA mentesen, a kínai raktárak szállítási idejének nagyjából harmada alatt.

A Haier T370 kicsomagolása

A nagyobb testvérére – a kamerás C30-ra – kísértetiesen hasonlító dobozban érkezett, bár ez inkább téglalap alakúra nyújtott forma, semmint kocka. Elején a szivárvány minden színében pompázó Xshuai felirat pompázik, de ez ne tévesszen meg senkit, ez is egy Haier. Kinyitva pedig a terméket pillanthatjuk meg, miután átküzdöttük magunkat a beltartalmat védő fólia- és kartonrengetegen.

A színválasztás érdekes, engem egy lázadó tinédzser ízlésvilágára emlékeztet, aranybarna maga a gép, a forgókefék lilák, míg a dokkoló fekete alapon fehér csíkos, ezt fejelik meg azzal, hogy az összes visszajelző LED brutálisan erősen, kéken világít. Mit mondhatnék, impozánsan zavaros, vagy zavarosan impozáns?

Sötétben – mikor csak az árnyalatokat látjuk – viszont iszonyatosan menő, ahogy a Haier T370 tölti magát, a balról jobbra Lemmingek gyanánt haladó csíkok tényleg nagyon jól néznek ki, csak a villanyt ne kapcsoljuk fel, mert visszatér az ízlésficammal összeállított színvilág.

A kapott kiegészítők tárháza bőséges, HEPA szűrő, 4 forgókefe, felmosótartály és rongy, dokkoló, tápegység, két papíralapú leírás, egy kis söprögető kefe, a távirányító és maga a robotporszívó a jutalmunk. A víztartály és a portároló itt is külön van, mint a nagyobb Haier modelleknél, ami megkönnyíti a használatot. A felmosó profilt egyébként érdemes eltávolítani ha nem használjuk, mert így drasztikusan csökken a hasmagassága, és hajlamos mindenre felakadni.

Az anyagok minősége szerintem jobb, mint a Chuwi iLife széria esetében, bár kétségtelen, hogy drágább termékről is beszélünk. A fronton egy kis, toronyszerű kiemelkedést találhatunk, ahol szerintem a lézeres szenzor helyezkedik el, ami az útvonaltervezéshez szükséges. Ezt büszkén hirdeti is a cég, amit “S-shaped”-nek hívnak, viszont a magasabb orrkiképzés miatt a Haier T370 veszít valamelyest az “ágy alá bújási” képességéből is.

Tesztüzem

Felpattintottam a dokkolóra, hiszen a kézikönyv is azt javasolja, hogy első használat előtt töltsük minimum 6 órát, de addig legalább lesz időnk áttanulmányozni a kézikönyvet. Mivel szerettem volna megbizonyosodni arról, hogy a kiemelkedő rész tényleg a lézeres szenzor vagy sem, ezért minden oldalt becsületesen elolvastam, de erre utalást sehol nem találtam, és külön a gyári képeken sem jelölik. Egyéb tesztoldalakon azt állítják, hogy ez valóban egy szenzor, tehát elméletileg emiatt okosabban kell(ene) haladnia az útvonalán, mint azoknak a robotporszívóknak, amelyek ilyennel nem rendelkeznek.Fontos azt tudni, hogy a Haier T370-nek például az Amazonon 93%-os elégedettségi mutatója van, ez pontokban kifejezve 4,9 pont az 5-ből, ami extrém magas, és mindenki szénné dicsérte, hogy milyen jól működnek a szenzorok, soha nem megy neki semminek, és hogy mennyi koszt tud össze gyűjteni, továbbá remek a szoftverezettsége. Ezek döntően amerikai vélemények, amivel kapcsolatban néhány fontos dolgot is ki kell hogy emeljek: ott rengeteg ház emeletes, nem nagyon használnak küszöböt, normálisan működik az Alexa – ami egy hang alapú okoseszköz vezérlő rendszer – és sokkal nagyobb területet kell bejárnia a robotnak, lévén nem 50 négyzetméteren laknak, mint mi magyarok.

A fentiek tudatában az egyik nagy előny – az Alexa használata – egyből kiesik, nekem ugyanis nincsen. Cserébe van egy csomó küszöb a lakásban, ami rongyszőnyeggel kombinálva igazán gyilkos elegyet alkot, ha a tárgyakon való átjutási képességet kell tesztelni. Mondanom sem kell, hogy széjjel szívattam szerencsétlen Haier T370-et vele, mivel egyikre sincs igazán felkészítve. Az ajtókat becsukni persze két perc, míg a rongyszőnyeget összetekerni további egy, és illik a kábeleket is elpakolni, mielőtt beindítjuk a robotot, tehát ezt igazából nem tudom felróni hibának.

Azt viszont igen, hogy hangos, ebben az értelemben valóban közel áll az igazi porszívókhoz. Mivel sehogy sem tudtam megmérni, hogy mennyire ordít, ezért egy objektív teszttel próbálkoztam, bekapcsoltam a TV-t, elindítottam a robotporszívót, és addig nyomtam fel a hangerőt, amíg tisztán nem hallottam az adást. Így párosult 10-es érték a Haierhez és 8-as  az iLife X5-höz, vagyis ez utóbbi nyert.

Lehet, hogy inkább a hangszínnel van a baj, nem is annyira a hangerővel, ugyanis idegesítő, homokfúvó szerű zúgást produkál, ami ráadásul meglehetősen monoton. Ez viszont egy tökéletesen lényegtelen szempont, ha nem vagyunk otthon, vagy egyébként is azért vesszük a készüléket, hogy akkor takarítson, amikor munkába megyünk, esetleg mindig csak távolról indítjuk be, amit az applikációval könnyedén megtehetünk.

A másik a szenzorozottság, ami állítólag fantasztikus, nem megy neki semminek és tökéletesen lefedi a helyiségeket, egyetlen négyzetcentimétert ki nem felejtve. Van benne ugyanis egy Epson által gyártott giroszkóp az útvonal tervezéshez, egy lézeres szenzor a tárgyérzékeléshez, egy félkör alakú ütköző a tárgyak finom érintéséhez, magasságérzékelő a felakadás és leesés ellen, és tud finoman, Z alakban sasszézni is a tapasztalatok szerint.

A valóságban viszont az történik, hogy egy csomó tárgyat nem vesz észre, ami a lézeres szenzornál – vagyis kb. 10 centiméternél – alacsonyabb, vagy nem teljesen tömör. A kameraállványaimat folyamatosan eltolta, belegabalyodott a ruhaszárítóba, az IKEA szék lábának – ami kb. 3 centiméter vastag – folyamatosan nekiment, ráadásul a küszöböket is rendszeresen figyelmen kívül hagyta, lévén azok is alacsonyak. Az előzőek egyébként a robotporszívók 90%-ra ráillenek, azzal a különbséggel, hogy mivel a legtöbbön nincsen lézeres szenzor – vagyis 1-2 centiméterrel alacsonyabbak, – így jobban beférnek különböző résekbe, például az ágy alá.

Mivel érdekelt, hogy milyen algoritmus alapján tervezi az útvonalát, ezért elkezdtem figyelni a mozgását. Ez az esetek nagyon nagy többségében egy szuper idegesítő dolog. Szinte minden tesztben azt szoktam írni, hogy ne nézzük mit csinálnak ezek az eszközök, mert csak felbosszantjuk magunkat a céltalan kóválygáson. A Haier T370 egy fokkal logikusabban halad előre az átlagnál, helyenként mintha körül is nézne a szenzoraival. Ebből viszont semmi nem profitál, ugyanolyan összevisszaságban mászkált a lakásban, tehát senki ne dőljön be a fenti ábrának, amin szabályos utat jár be.

Az automatikus dokkolás mindig egy kényes pontja a robotporszívóknak. Ehhez is jár egy töltőpad, de ezt nem kell kötelezően használnunk, a készülék oldalába is bedugható a hozzá adott adapter. Durván 4-6 óra alatt tölti fel magát, tehát akár napi 2-3 alkalommal is takaríthatunk. A Haier T370 elméletileg lemerült állapotában is visszatalál a töltőállomásra, ami akkor igaz is, ha egy helyiségben van az egységgel, random kóválygásokkal megfűszerezve. Néha viszont előtör belőle a teljes fogalmatlanság, és elindul haza Kínába, vagy kivégzi magát valamelyik, már korábban említett tereptárgyon.

Szerencsére azért pozitív dolgokat is el lehet mondani “mikrobiról”, jól csinálja többek között a takarítást, ami végül is az alapfeladata. Ehhez 1500 Pa szívóerő társul, ami elég jól felporszívózza a szennyeződéseket. Az a fura, hogy annak ellenére, hogy nem tartalmaz hengerkefét, elég jól tisztítja a szőnyegeket is, legalábbis a hajszálakat és a zoknimról lehulló szöszmöszöket szépen összeszedegette. Kipróbáltam a dohányzó asztalon, és tényleg nem esik le róla a kütyü, vagyis ez a szenzor is működik.

Az applikáció elég jó, a menüpontokat logikusan helyezték el, pofonegyszerű csatlakoztatni a készüléket a WiFi-hez. Érdekesség, hogy itt plusz egy takarítási módot is kiválaszthatunk a távirányítóhoz képest, ez a “Z-shape”, amiben meglepő módon Z alakban mozog, de persze a pontszerű, az élkövetés és az automatikus takarítás funkciók is megmaradtak. Innen is elérhető az időzítés vagy a különböző beállítási lehetőségek, és grátiszban még a töltöttséget is mutatja, százalékos formában.

További előny, hogy távolról is elindíthatjuk a Haier T370-et, amennyiben a reggeli rohanásban ezt elfelejtettük volna. Persze pont erre való az időzítés, amit a távirányító gombjairól is vezérelhetünk, de csak fél órás lépésekben. Ilyenkor minden egyes nyomorult léptetésnél idegesítően tilinkózik, majd nagyjából két másodpercet vár tökéletesen fölöslegesen, szóval inkább használjuk az applikációt, mert ott legalább csöndben marad. Érdekesség, hogy a program nem tartalmaz irányító gombokat, amit a távirányító viszont igen, szóval a fene se érti, hogy ezeket miért nem lehetett harmonizálni.

A felmosást pont ugyanúgy csinálja, mint a nagyobb tesója, és szerencsére itt sem kell kiműteni ehhez a portartályt, ami mindenképpen előny. Az átnedvesedés lassú, ezért én egyből bevizeztem a rongyot, hogy javuljon a hatékonyság, így már csak az utánpótlást kapja a tartályból. Sajna nem tudja a felületre kellő erővel rányomni a rongyot, de a szétkent folyadék azért a port így is leköti.

Az akkumulátor ennél a modellnél is 2600 mAh kapacitású, amivel több mint másfél óra üzemidő érhető el, a koszt egy 300 milliliteres tartóba gyűjtögeti, és ugyanekkora kapacitással bír a víztartály is, ez simán elég egy heti takarításra. A dokkolóra viszont ne küldjük vissza ha előtte folyadékkal töltöttük meg, mert felvillanyozó meglepetésben lehet részünk.

Összegzés

A Haier T370 legnagyobb baja az, hogy láthatóan nem Magyarország kompatibilis. Az Alexa-t itthon kevesen használják, viszont még mindig rengeteg lakásban található küszöb, amit nem tud leküzdeni a porszívó. A szenzorozottsága nem hozta meg a várt eredményt, illetve hangosabb annál, mint amire számítottam. De a legnagyobb baja szerintem az árazás, amit a minőségi plusz és a nagyobb név csak részben indokol, főleg egy olyan szegmensben, ahol a konkurencia is nagyon erős.

A Haier T370 ugyanis 57.000, míg az iLife X5 36.000 forint, és ez utóbbi gyakorlatilag ugyanazt tudja, mint a tesztalanyunk, bár az applikáció alapú vezérlést egy ultrahangos falra  és jobb küszöbmászó képességre cseréli, gyengébb minőség mellett. A gond csak az, hogy amíg a padlóról azt kell eltüntetni, ami nem oda való, addig mindegy, hogy a takarítónő báli ruhában vagy gumicsizmában dolgozik, a lényeg az, hogy a munkáját jól elvégezze.

ÁTTEKINTÉS
ár/érték