Életbevágó kütyük 9 – Nem létező Honest öngyújtó, főzőtasak, virágos láda

honest

Kilencedik részével folytatódik az életbevágó szükségtelenségek sorozat. Ebben górcső alá kerül az első olyan Honest öngyújtó, ami nem tetszik, egy vezetéknélküli billentyűzet és egér kombó, ami erősen kifogásolható, egy ételtasak és egy érdekes virágláda.

Honest benzines öngyújtó

Képeken még okésnak tűnt, élőben viszont már annyira nem. Az oldalán van egy iránytű, amelyen 4 felirat szerepel. Ezek együttese adja ki az ,”Honest lighter lighter lighter” epigrammát, amelynek megfejtéséhez egy középiskolai magyartanár tudása is kevés volna. Szőrszálhasogatásnak tűnik emellett, hogy azt is észrevettem, hogy ez az egész gravírozott rész el van csúszva balra és lefelé a nagy körön belül.

Egyébként a festése is olyan bénácskának tűnik valahogy. Nem tudom jól elmagyarázni, de az az érzésem támad, hogy ez a tipikusan hamar lepattogó, olcsófesték. Erre persze semmilyen bizonyítékom nincs még. Szerkezetileg teljesen rendben van, a vintage stílust is sikerül úgy képviselnie, ahogyan azt elvárom tőle, viszont az anyaghasználat terén is van némi hiányérzetem. Lehet, hogy ez már csak placebo, de vékonynak, törékenynek, kopósnak tűnik a matéria több ponton.

Igazából majdnem lényegtelen, hogy végül hogyan járok majd vele, mert nem futhattok bele ennek a megvásárlásába és az esetleges bosszankodásba, ugyanis a Banggood törölte a terméket, mire az megjött hozzám. Mindegy, mert úgysem ajánlottam volna.

Vezetéknélküli billentyűzet és egér

A Rapoo 8000M végül annyira felidegesített (ugye ezt használom a projektoromhoz) azzal, hogy a billentyűzete hülye és minden egyes használatkor ki kell vennem belőle az elemet és visszatenni, mert csak úgy tudom használni, hogy berendeltem egy másik, hasonló szettet. Hát, nem jártam sokkal jobban.

Az egér olyan lapos és olyan kicsi, hogy megfogni is egy idegbaj, de ez még csak egy dolog lenne. Az oldalai befelé csapottak, azaz szűkülnek, tehát az a felület, amin támaszkodik, lényegesen kisebb, mint amin a kéz nyugszik (ami ugye eleve nagyon kicsi). Ez pedig azt eredményezi, hogy nehéz megfogni, de legalább folyamatosan billeg. A vezetéknélküli USB dugó az egérben van, ehhez pedig le kell venni a komplett tetejét, amin 4 patent tart. Alatta úgy világít az olcsó műanyag, hogy csak na. A bal egérgomb mellett meg például valami pókháló szerű anyag volt. Én értem, hogy nem volt drága, de komolyan mondom, hogy meg kéne verni, aki ezt kitalálta.

A billentyűzet egy fokkal jobb, ott csak az a problémám, hogy a két shift és a jobb enter csörög, és hogy az összes gombon valami folt van. Olyan, mintha egy vadonatúj billentyűzeten valaki olajos ujjbegyekkel gépelt volna. Matt a legnagyobb része, a többi viszont fényes foltokból áll. Nincs rajta amúgy semmi, csak a kinézete ilyen, nem értem.

Minden esetre ez egy használhatatlan szett, mert az egér olyan hulladék, hogy biztos, hogy nem fogom használni, külön pedig nem sok értelmük van. Inkább veszem ki – rakom be az elemet a másikba minden használat alkalmával. 5.600 forintért elég rossz vicc volt, ne vegyétek meg, inkább nézzétek meg a többi Rapoo cuccot.

Ételtasak

Na, ez egy érdekes és egészen hasznos termék. Mostanában robbant be ugye a környezettudatossági atombomba és ez csak egyre nagyobb hullámokban fog elérni minket. Én egyébként is szeretek közepesen odafigyelni az általam generált hulladék minimalizálására és válogatására, így ez is egy jó ötletnek tűnt. Ez egy szilikon tasak, amiben ételeket lehet pácolni, vagy csak simán nyersanyagokat, készételt benne tartani, és úgy a hűtőbe tenni.

Én elsőnek csirkeszárnyakkal próbáltam ki. Megrögzött rajongója vagyok a különféle marinádokban pácolt, majd grillezett csirkeszárnynak, és mivel az kifejezetten szaftos is tud lenni nálam, vele tettem az első próbát. Kiállta.

Úgy néz ki a művelet, hogy megmosom a szárnyakat, beledobálom mindet a tasakba, rászóróm a fűszert, tejfölt/joghurtot, majonézt, mustárt, bármit, amit még hozzá akarok önteni, majd összecsukom a tetejét, és ráhúzom a műanyag sínt. Ez nagyon könnyen megy, teljesen megszorítható, és fantasztikusan zár (gyúrtam benne egy darabig az anyagot, mire minden jól elkeveredett, lett volna alkalma szivárogni). Pontosan ezek összessége adja ki azt, hogy kifejezetten praktikus cuccnak gondolom, nem egy félig oké, félig idegesítő terméknek, ami ott lesz a fiókban, de sosem használom majd.

A mosása sem nagy szám, könnyen szétnyitható, és víz engedhető bele, illetve mosogatószivaccsal is gyorsan kimosható. Amit kicsit sajnálok, az az, hogy rögtön az első használat után befogta pár helyen a fűszerekben található paprika, így kapott egy enyhén pirosas színt és ezt nem tudtam ledörgölni róla, meg igazából meg is untam hamar. Engem nem riaszt el a használatától, de másnak nem biztos, hogy olyan jól néz ki. Kicsit emlékeztet azokra a balatoni büfékre, amelyeket a NÉBIH évről évre bezárat, hogy aztán az Esti Hírekben lehessen mutogatni jó ebédhez szól a nóta alapon. Na jó, ez csak vicc volt, ennyire nem súlyos. A terméket ajánlom tehát, 4 darabot kapni potom 1.850 forintért.

Virágláda

Kétféle színben kapható érdekesség ez a lecsapott sarkú kocka alakú, üvegfalú virágláda. Arra gondoltam, hogy teszek bele egy picike orchideát, hogy ebben nőjön. Annak úgyis átlátszó tárolóra van szüksége, hogy a fény a gyökereit is érje, így hát alább látjátok a végeredményt.

Nemrég az egyik orchideám elhalálozott, de a magasabb ágain több kis gyökeret eresztett, ezeket pedig sikerült egyesével külön-külön életre lehelnem. Kettő ilyet helyeztem bele. Legnagyobb meglepetésemre nem eresztette a vizet egyáltalán, pedig helyenként még látni is a rést az éleken futó 2 fémszál között. Nem értem, de nem folyt ki és ez a lényeg, a felesleget egyszerűen kiöntöttem belőle.