Chuwi Lapbook 15,6 laptop teszt – Birodalmi ellencsapás

A Chuwi eddig elsődlegesen tabletjeiről volt híres. Kevesen tudják, hogy az igen sikeres iLife robotporszívó család is a céghez tartozik, ezekről mi is több cikket írtunk a blogon. A laptopok nagyon hasonlóak a többi okos eszközhöz, és ebben már alapvetően otthon van a cég, ezért ugyanazt a minőséget és teljesítményt vártam el a nettó 60.000 forintba kerülő Lapbook típustól is.

Kicsomagolás

A doboz teljesen jellegtelen, Chuwi felirat, némi műanyaggal és csomagoló papírral egyetemben. A csomag tartalmazza a laptopot, egy olyan töltőt, amit eddig csak telefonoknál láttunk, és sajnos elég egyedi, ami már önmagában is meglepő, illetve a kötelező garancia papírokat, angolul.

A Lapbook színe eleinte sokkoló, ugyanis teljesen matt fehérre festették, a fedél jobb alsó sarkában pedig a termék neve került fekete betűkkel. Kifejezetten impozáns a dizájn, nekem nagyon tetszik, egy kicsit drágább eszközöknél szoktunk meg ilyesmit. Érdekes, hogy a női ismerőseimnek nyitott állapotban nem tetszett, csak becsukva, pedig azt hittem, hogy ezért a kinézetért megdobban a szívük.

Az anyagválasztás pont olyan, mint az ára, nem túl magasra tették a mércét, viszont jól összerakták a kasztnit. A ház egyáltalán nem csavarodik, ami megfelelő belső szerkezeti felépítést feltételez. Inkább mondanám igénytelenül tartósnak, mint rossz minőségűnek, de azért egy fém felületet sokkal jobb fogdosni. Minden műanyag, és kinyitva az is nagyon szembetűnő, hogy az érintőpad mellett kisalföldnyi méretű, fölöslegesnek tetsző felületek terülnek el. Mintha nem tudták volna kitölteni a rendelkezésre álló helyet, pedig egy nagyobb billentyűzet elfért volna.  Jellemzően más modelleknél itt a hardvert méltató matricákat szoktuk találni, de az nem is véletlen, hogy innen hiányzik.

A gépet az olcsó anyagok ellenére nem volt rossz használni, csak valahogy olyan érzésem támadt, mintha nem lenne elég időtálló. Ennek ellentmond, hogy több, mint 4 évvel ezelőtt vásároltam egy Acer 4352-es típusú, 14 inch-es notebookot, ami hasonló árkategória, mint a tesztalany, és egyetlen repedés sincs rajta, sőt még csak meg sem kopott. Vagyis sokkal inkább a használattól függ az, hogy egy eszköz meddig marad ép, semmint az anyaghasználattól. A barbár felhasználással sajnos mindent tönkre lehet tenni.

A súlya valamivel 2 kilogramm alatt marad, nem különösebben nehéz és nem is olyan nagy, mint a konkurencia, simán befért a 14 inch-es eszközöket fogadó oldaltáskámba, annak ellenére, hogy a kijelzője 15,6-os.

Tesztüzem

A Lapbook angol nyelvű Windows 10 Home operációs rendszerrel érkezik, de ez szerencsére teljes értékű, nem úgy, mint a Xiaomi Air 12 kínai verziója. Gyorsan beállítottam a Windows 10-et – ami a fölöslegesen össze-vissza kommunikáló funkciók kikapcsolásában teljesedett ki -, majd letöltöttem rá a magyar nyelvi csomagot, ami tökéletesen sikerült is.

Ezt követte a tesztprogramok, vírusirtók és egyéb, az életszerű használatot modellező alkalmazások feltelepítése. Azzal sem árt tisztában lenni, hogy pontosan milyen hardver dolgozik a notebook házában, mert ez alapvetően meghatározza a felhasználói élményt. Nagyon reméltem, hogy nem egy elektronikus képregénnyel lesz dolgom, ami a sebességet illeti, bár ez nem teljesen jött be.

A műszaki jellemzők alapján akár gyors működést is várhatnánk a teszt alatt Chewbacca-ra keresztelt géptől, mert a 4 GB RAM és az Intel Atom X5-Z8350-es processzor tabletek esetében egészen jól funkcionál. Jó példa erre a Xiaomi Mi Pad 2, amit egyáltalán nem éreztem lassúnak, pedig abban fele ennyi memória volt. Csakhogy ott egy Androidos rendszert kell futtatnia a hardvernek, itt pedig egy Windows-t, és ott a processzor is erősebb volt.

Az általános működési sebességgel még nem lenne gond, de ha egy kicsit is megterheljük, a gyenge processzor egyből padlót fog. Ez simán lehet egy nagyobb fájl letöltése, miközben böngészünk, vagy éppen tömörítés, tulajdonképpen a párhuzamos műveletek mindegyikétől iszonytatóan belassul a rendszer.

A legnagyobb baj az, hogy még egy combosabb videó is kivérezteti. Érdemes nagyobb videókkal kipróbálni a teljesítményesést, ugyanis a felbontás lefele kapcsolgatásával fordítottan arányosan tér vissza az erő a rendszerbe. Az alábbi 4K 60FPS videóval ezt könnyedén tesztelhetitek. 1080p 60FPS körül szépen megjön az erő, a magasabb pixelszámnál viszont gyengélkedés tapasztalható.

Kicsit hasonlítsuk össze a processzort a konkurencia termékeivel, illetve az utódmodellel, ugyanis ilyen is létezik. A szintén Lapbookra keresztelt örökösben már az új, Apollo Lake 14 nanométeres platformra épülő processzora, az N3450 dolgozik, amit merő szeszélyből Atomról visszakereszteltek Celeronra. Ez utóbbi nagyjából 30%-kal erősebb, mint a Z8350, ami durván a Z8500 típus teljesítménye, ilyen dolgozik a Xiaomi Mi Pad 2-ben is.

A különbség nem nagy, de a Z8500 kétcsatornás memóriavezérlővel rendelkezik, és magasabb órajelen is ketyeg, mint a kisebbik testvére, míg az N3450 alapból erősebb, pont annyival, amit már megérzünk. Hiába van memóriából 4 Gigabyte-unk, azt is el tudjuk fogyasztani, hogyha elég alkalmazást indítunk el, vagy nagyméretű weboldalakat töltögetünk be. Ráadásul a 4 valójában csak 3.84, ugyanis valamennyit a HD 400 névre keresztelt GPU is felhasznál belőle, hiszen a rendszerrel közösen osztoznak az operatív táron.

Arra viszont alkalmas, hogy megnézzünk 1080p felbontású videókat, szövegszerkesztőt, táblázatkezelőt használjunk, internetezzünk vagy a leveleinket megírjuk. Nagyjából ennyi várható el egy belépőkategóriás notebooktól. Próbáljuk meg az igényeinket ehhez igazítani, mert ha túl sokat várunk el, akkor biztosan csalódni fogunk.

Van még egy rákfenéje a gépnek, ami szerintem egyszerűen koncepcionális hiba. Ez a háttértár kérdése, és látszik, hogy a Chuwi tabletes gondolkodással közelített a problémához. Az operációs rendszer egy 64 Gigabyte-os eMMC tárolóról töltődik be, ami valószínűleg a spórolás és a vékony kasztni miatt került beépítésre, szemben mondjuk egy 500 Gigabyte-os merevlemezzel. Bár a memória alapú tárolóknak sok előnye van, például nincsen bennük mozgó alkatrész és gyorsabbak is, ez ebben az esetben nem kompenzálja a HDD nagyobb méretét.

Egy SSD ráadásul sokkal gyorsabb lenne, nem véletlenül használt ilyen megoldást a Xiaomi Air 12, szemben a Chuwi-val, csak az sajnos többe is kerül. A mérések előtt arra tippeltem, hogy a sebesség sorrend az alábbi lesz, lassabbtól a gyorsabb felé: hagyományos merevlemez, eMMC, SSD. Ez be is igazolódott, a Lapbook háttértárja valamivel gyorsabb, mint egy hagyományos HDD, de azért villámgyorsnak nem nevezném, így viszont az SSD valódi előnyét sem örökölte meg.

A szűkös helyet a laptop oldalán található micro SD kártya bővítőhellyel lehet orvosolni, ami akár 128 Gigabyte-tal is növelheti a tárterületet. Itt persze megint a sebesség lesz a kérdéses, de mivel nem volt egy nagyon gyors UHS-I U3-mas kártyám, ezért azt nem tudtam megállapítani, hogy az olvasó szűk keresztmetszet lenne-e. A jó hír az, hogy vannak videók, amiken lehet látni egy M.2 SATA bővítő portot, bár csak az új, 14,1 inch-es variánshoz találtam szétszerelős videókat. Mivel a kasztni ugyanaz, elképzelhető, hogy ebben is van, ami sebességben biztosan érezhető javulást hozna.

A portok száma átlag alatti, de ilyenkor szokták a gyártók azt mondani, hogy azért, mert ez egy ultrabook. Rendelkezésünkre áll a már említett micro SD kártya hely, 1 db USB 2.0, 1 db USB 3.0 port, egy 3.5 milliméteres jack dugó, egy mini HDMI és a csatlakozó a töltőnek. Nincsen RJ45-ös hálózati csatoló és egyéb speciális port sem, de én különösen a kevés USB aljzatot nehezményeztem.

A 15,6 inch-es, 1920×1080 pixel felbontású IPS panel egyébként nem rossz, sőt azt mondanám, az egyik legjobb az árkategóriájában. Külön jó pontot kap a cég a matt kijelzőért és a nagy fényerőért, ami manapság már a fehér holló kategóriájába tartozik. A káva viszonylag vékony, és a kijelző is jól illeszkedik hozzá, nincs a műanyag és a panel között sok hely, ami rontaná a kinézetet. Középen található egy 2 Megapixeles kamera, ami arra jó, hogy Skype-hoz használjunk, másra nem nagyon.

A megjelenítőhöz társul a kellően nagyméretű billentyűzet, ami sajnos amerikai kiosztású. Így a hosszú í betűt ALT kóddal, vagy az ALT+J gomb megnyomásával tudjuk csak megjeleníteni, illetve a többi betű is az angol ABC szerint került elrendezésre. Természetesen tölthetünk be magyar nyelvű kódlapot, én is így használtam a notebookot, de biztos lesz olyan, akinek ez szokatlan lesz. Ami viszont idegesített, az a bekapcsoló gomb rossz elhelyezése, amit a “delete” helyett véletlenül is meg lehet nyomni, nem kívánt problémákat előidézve.

A billentyűzet közepes utakon jár, kicsit kopogós, és a gépelés sem olyan jó rajta, mint a hűvös fém variánsok esetében, de azért alapvetően rendben van. Lényegesen rosszabbra számítottam, simán írtam vele levelet, illetve ezt a cikket. Egy idő után fel sem tűnt, hogy nem a sokkal drágább Lenovo Y580-on teszem, ami szerintem jól mutatja, mennyire kényelmesen használható. Azt se felejtsük el, hogy itt most egy 60.000 forintos eszközről van szó, ezt is a képbe helyezve már inkább meglepően jónak nevezném.

A touchpadot én nagyon ritkán használom, szinte mindig egérre váltok, de most a teszt erejéig ezt is gyötörtem egy kicsit. Szerintem jó közepesnek mondható, bár néha mintha nem lenne elég pontos. Meggyőződésem, hogy egy jó touchpad is maximum olyan, mint egy közepes egér, tehát nem vártam tőle sokat, de azért még így is meg lehet vele oldani a legtöbb kezelési feladatot.

Az akkumulátor 10.000 milliamperórás, ami meglehetősen nagynak számít, ahogyan az üzemidő is rendkívül hosszú. 7-8 órát el lehet vele netezni közepes fényerő mellett, ami már inkább a tabletek kategóriájára jellemző, és nem a notebookokéra. Sajnos az áramforrás beépített, nem tudjuk kivenni, cserébe vékonyabb, mint az átlag. A töltő 3 amper áramerősséget tud kiadni, ezért a töltési idő hosszabb az átlagnál, durván 4 óra.

Vezeték nélküli kapcsolatok terén semmi extrát nem mutat a Lapbook. Bluetooth 4.0 és 802.11/b/g/n szabványú WiFi áll rendelkezésre, ami a kötelező minimum 2017-ben. Szerencsére mind a kettő stabilan működött a tesztek alatt, nem szakadoztak. Sajnos a Microsoft évek óta nem tudja normálisan leprogramozni a Bluetooth eszközök kezelését, ezért ha volt is küzdelem, akkor az ebből fakadt, nem a laptop instabilitásából.

A hang viszont borzalmas. Kicsik a hangszóró nyílások, ráadásul a laptop hasára kerültek, így a felületről visszaverődve hallhatjuk őket, azt is baromi halkan. Ezt tetézi, hogy gyakorlatilag nincsenek hangszínek, az egész valami egybefolyó dörmögéssé silányul. Mondhatnék ilyen okosakat, hogy kevés a magas, meg rezonál a mély, de igazából fogalmam sincsen, annyira halk és összemosott az egész. Nagyjából 15 perc után fejhallgatóra váltottam, mert nem bírtam elviselni a gyári hangkeltők rettenetes vernyákolását.

Összegzés

A Chuwi Lapbookja kicsit felemásra sikeredett. Beleépítettek egy remek kijelzőt, egy nagyon hosszú üzemidőt biztosító akkumulátort, egy jó billentyűzetet és egy használható touchpadet. A processzor és a háttértár viszont alulmúlta a várakozásaimat, előbbi nem tud kellő teljesítményt kipumpálni, utóbbi pedig nem elég nagy a mindennapi használathoz, ráadásul gyorsabb is lehetne. A hangszórók pedig a legrosszabbak, amiket eddig hallottam, igazi büntetés a zenehallgatás.

Az ár viszont mindent visz. Nettó 60.000 forintba kerül az eszköz, ezért a pénzért nemhogy jobbat, de semmilyen laptopot nem kapunk, tehát ezt is figyelembe kell vennünk az értékelésnél. Ekkora összeget kifizethetünk érte, amennyiben nem bánjuk, hogy az alapvető műveleteken túl minden másra lassú lesz. Jó alternatíva lehet még a 14,1 inch-es, frissített variáns, új generációs processzorral, még jobb billentyűzettel, ac WiFi-vel és M 2.0 SSD foglalattal.

Itt megvásárolható >>

ÁTTEKINTÉS
Ár/érték